Társadalmi szerződés Isten szerint
1Akkor mondta el Isten mindezeket az igéket:
2Én, az ÚR vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.
3Ne legyen más istened rajtam kívül!
4Ne csinálj magadnak semmiféle bálványszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön vagy a föld alatt a vízben vannak. 5Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az ÚR, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok! Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is három, sőt négy nemzedéken át, ha gyűlölnek engem. 6De irgalmasan bánok ezer nemzedéken át azokkal, akik szeretnek engem és megtartják parancsolataimat.
7Ne mondd ki hiába Istenednek, az ÚRnak a nevét, mert nem hagyja az ÚR büntetés nélkül azt, aki hiába mondja ki a nevét!
8Emlékezz meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt! 9Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! 10De a hetedik nap a te Istenednek, az ÚRnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény. 11Mert hat nap alatt alkotta meg az ÚR az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta az ÚR a nyugalom napját, és megszentelte azt.
12Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az ÚR ad neked!
13Ne ölj!
14Ne paráználkodj!
15Ne lopj!
16Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!
17Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát és semmit, ami a felebarátodé!
2Móz.20,1-17
Kedves Testvérek!
A felvilágosodás egyik nagy előrelépéseként szokás emlegetni a „Tárasadalmi szerződés” elméletét, amit olyan nagy filozófus gondolkodók és enciklopédisták tűztek munkásságuk vezérzászlajaként maguk elé, mint Lock, Hobbes, Reusseuo illetve Montesquieu. Reusseuonak erről még önálló műve is van ezzel a címmel! Ezen elmélet lényge, hogy az emberek a velük született jogok egy részéről lemondanak a társadalom javára.
Lemondanak, mert az a közérdek. Cserébe a társadalom védelmet nyújt az egyéneknek. Erre hivatkozva értlemezi a felvilágosodás újra a nemesség szerepét, kérdőjelezi meg a feudális viszonyokat, a királyok és uralkodók funkcióját. És mindezt nagy előre lépésként értékelik.
Pedig csak megfogalmazzák a korábban is tapasztaltakat. Mert a király törvényt hoz, a törvényt be kell tartani, vagy különben büntetés vár ránk, a törvényeket nem mindenki szereti, de az együttélésnek mégis csak kell, hogy legyeneke szabályai. És ezt mindenki érti, tudja, tudomásul veszi.
Az egyszerű ember, az egyén a korlátlan szabadságáról mond le, hogy korlátozott keretek között békében tudjon együtt élni a másikkal. Elfogadja a feje fölött hozott törvényeket, hogy a társadalom védelmét élvezze. Katonának áll, ha kell, hogy védje a hazát. Adót fizet, hogy az állam utakat építsen. Stb. Korlátozza magát, hogy a társadalom megvédje. És elfogadja, hogy a törvényeket nem ő hozza, de betartania neki kell.
A Sínai hegynél törvény adás történik. Isten törvényt ad. Az ókori szokások szerint egyedül az uralkodó adhat törvényt, és a törvény betartásáért cserébe vállalja a kötelezettséget a népéért. Ha belegondolunk Hobbes és a többiek ugyan ezt fogalmazzák meg ezer évekkel később. Csakhogy van egy nagyon fontos különbség a két, kiépülő társadalom között!
Nem mindegy, hogy az ember szervez társadalmat magának, vagy az Isten választ népet magának!
Az emberi társadalmak ugyanis valahol mindig hibádzanak. Tapasztaljuk, hogy vannak hiányosságok. Korupció, visszaélés, sorolhatnám. És akkor felteszem a kérdést, minden társadalom vezető, törvényhozó honatya az elmúlt évezredekből és napjainkból, komolyan gondolja azt, hogy a törövényhozatali előjoga nem csak előjog, hanem felelősség teljes kötelezetség is?
Különbség van Isten népe és aközött a nép között, ami a magukat társadalomba szervező emberekből jön létre. Isten ugyanis nem él vissza törvény adási jogával! Amikor törvényt ad, akkor céllal, okkal és szeretetből teszi!
Az emberi törvényeken állandóan faragni kell valamit. Állandóan kiderül, hogy a jog tökéletlen, hogy valami kiegészítsét eszközölni kell benne. És a legmélyebb tisztelettel hajlok meg egyébként a jog alkotók előtt, mert azért sokukban tényleg ott a jó szándék, de tökéletes törvényt még senki nem kreált. Mert ember nem tud….
Az Isten azonban tökéletes törvényt ad, azzal a szándékkal, hogy tényleg felelősséget vállaljon a népe fölött! Irgalomból és szeretetből! És ettől a szövetségtől nem távozik el! Nem hajlik el! Törvényt ad, de garantálja is, hogy az ember mellett marad.
És ha belegondolunk a törvényébe, akkor láthatjuk, hogy ISten két dolgot szeretne az embertől: legyen szeretettel az Isten felé, és legyen szeretettel az ember felé! És amikor, mi ebben a két feladatban elbukunk: a hitünk megélésében és az emberségünk közösségében, akkor az Isten csodásan tesz eleget a törvényadói felelősségének! Ugyanis nem behajtatja a törvényt, nem térdre kényszeríti a az embert a büntetéssel! Nem behajtja minden áron a törvényt!
Inkább emberré lesz! Emberré, hogy eleget tegyen a törvényének az ember helyett, és betöltse azt! Mérhetné az ember hátára a büntetés ostorcsapásait, de inkább a saját hátát tartja emberek fonta ostorok elé!
“17Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem a törvényt vagy a próféták tanítását. Nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem, hanem hogy betöltsem azokat. “ - mondja Jézus.
Ma szeretnék úgy a testvérek elé állni, hogy a 10 parancsolat tükrébe nézve mondom: nem csak evilág polgárai vagyunk.
A Sínai hegynél az Isten szövetségre lép, szerződést köt velünk: én uratok, ti a népem lesztek. És ez alól a felelősség alól soha nem bújik ki! Mikor mi elbukunk, mikor mi tévedünk, mikor mi a törvényét félvállról véve kisiklunk, akkor sem!
A társadalmunk hibás. Mi magunk hibázunk sokat. A törvényeinket toldozgatjuk-foltozgatjuk, s soha nem lesz az igazi, a tökéletes. De van egy tökéletes törvény, aminek mi magunk talán nem tudunk maradéktalanul eleget tenni, de van megváltunk, aki gondoskodik helyettünk és értünk arról, hogy betőltődjön!
Meggyőződésem, hogy a törvény tükrébe tekintve fontos, hogy meglássuk saját hiányosságainkat. De mi, akik Krisztus megváltásába kapaszkodunk, lássuk meg az értünk betöltődött törvény lényegét is! Miszerint az Isten országának állampolgárai is vagyunk! Elhívott népe vagyunk Neki, aki nem korlátozni kíván bennünket, aki nem arra kér, hogy korlátozzuk magunkat a közös jó érdekében, hanem a bűneink szbta korlátaink alól a szeretet evangéliumával vezet magához!
Ma szeretnék úgy a testvérek elé állni, hogy a 10 parancsolat tükrébe nézve mondom: nem csak evilág polgárai vagyunk. Mindegy, hogy a korok és korszakok hogyan váltják egymást, hogy a különböző kihívásokban hogyan felelünk meg, vagy bukunk el, mert nekünk minden emberi kérdésben azzal az örömhírrel kell megállnunk, hogy az emberi törvények számon kérnek ugyan, de az Isten törvényét már betöltötték értünk!
Ámen.